Szigetcsúcs, 5 fokban sátrazás
Az októberi microadventure-ünket még pont beidőzítettük a hónap végére, a Szigetcsúcson a.k.a. csücsökben aludtunk egyet.
Olyan igazi őszi kaland lett. Volt eső, meg szél, meg csoda fények és színek, vadludak, csuszka, esőben is lángoló tűz, éjjel a sátrat zörgető szél, vízcsobogás, sípfaragás, tűzőrzés, evés-evés-evés, sok játék, beszélgetés, igazi élet.
Hogy miért csináljuk ezt? Mi értelme egy random csütörtökön ráadásul ilyen hidegben kint aludni a természetben? Mert szeretnénk, ha a gyerekeknek a csillagos ég, a tűz melege, a hideg diszkomfortja, a kényelem elhagyása, az elemek megtapasztalása, az együttlét, az élelem elkészítése, a szél, az eső, a vízcsobogás stb. nem kuriózum lenne, hanem a valódi élet.
